Őrségi Nemzeti Park

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró--parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értéket hordoz a táj. Ma ezekre az értékekre nemzeti park ügyel, melyet 2002. március 1-vel hozták létre. Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába-folyó szabályozatlan völgyét (a Belső-Őrséget), Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44.000 hektáron. Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált, erdős dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Nyugatról kelet felé fokozatosan ellaposodó dombokat, dombsorokat találunk, ezek fennsíkszerű formát alkotnak. A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük siető patakok teszik tagoltabbá. A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 méter. A legmagasabb pont Felsőszölnökön a Hármashatár (987 méter), a legalacsonyabb a Zala-völgyében Felsőjánosfa határában (191 méter) van. Az Őrség éghajlata átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között, de déli mediterrán elemek is érezhetik itt hatásukat. Agy alakult ki a kedvező, ún. szubalpin klíma. A terület legjellemzőbb sajátossága a sok csapadék, az éves csapadékmennyiség 700-950 milliméter között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag terület. Legjelentősebb folyója a Rába, mely északról határolja a területet, emellett kiemelkedő a Zala, ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az őrséget, illetve a Kerka. A nemzeti park felszínén 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős-Murának (Kerkának), valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel. A nyugati részen főként erősen kötött anyagot találunk a felszínén, míg a keleti részeken a homokos-kavicsos rétegek jellemzők. Az itteni táj 11 védett növényfajnak ad otthont.