Kiskunsági Nemzeti Park

Magyarország egyik jellegzetesebb földrajzi térsége a Duna- Tisza köze. Az itt található természeti értékek megóvását a - hazánkban másodikként megalakult - Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága látja el. A védett területek összkiterjedése 75.620 hektár, melyből 48.198 a különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park, a fennmaradó részt a tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek adják. A védett területek a következő né gy tájegység be tartoznak:

• A Duna-völgy az egykori öntésterületen kialakult szikes pusztákkal és tavakkal.
• A Duna-Tisza közti hátság a Duna hordalékából formálódott homokpusztákat, homokbuckákat, lefolyástalan mocsarakat, maradvány-erdőket és a mentett területen található, kapcsolódó szikeseket foglalja magába.
• Bácska magyarországi részén a homokbuckás területek és az uralkodóan löszös térség néhány hektáros maradványfoltjai, a medrek Duna-völgyi löszpartok a természetvédelmi értékek hordozói.
• Az Alsó-Tiszavidék a folyószabályozás során leszakadt holtágakat, még természetközeli állapotban megmaradt ártéri erdőket és a mentett területen található, kapcsolódó szikeseket foglalja magába.

A természetvédelem célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani és felszínalaktani képződményeinek, vizeinek megőrzése, ezeknek az értékeknek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztő célú bemutatása. Alapvető feladatok még sz évszázadok alatt kialakult tanyasi életforma, a hagyományos gazdálkodási módszerek, ősi jellegű háziállat-fajtáinak fenntartása. Az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. A vizes élőhelyek fokozott védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá a következő területek tartoznak:

• a Kiskunsági Nemzeti Park felső-kiskunsági tavainak vidéke.
• a Pusztaszeri TK egy része.
• a Mártélyi TK.