Fertő-Hanság Nemzeti Park

A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot 1991-ben azzal a céllal alakították ki, hogy az Őrségtől a Fertő és a Szigetköz vízvilágán át a gönyűi árvalányhajas homokpusztákig hozzáértő gondossággal az utókor számára megőrizze , kutassa és lehetőségek szerint bemutassa Vas és Győr-Moson-Sopron megye természeti értékeit. A magyar-osztrák határon átnyúló Fertő hazai részét a környező nádövvel, rétekkel, és belső tavakkal, valamint a Szárhalmi-erdővel és a fertőrákosi kőfejtő tetején található pannon lejtős-sztyep-foltokkal együtt 1977-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. 1979-ben az UNESCO Ember és Bioszféra Programjai keretében Bioszféra rezervátummá lépett elő. 1989-től Európa nemzetközi jelentőségű vadvizei között tartják számon. A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy az 1970-es években az UNESCO MAB-programja keretében Bioszféra Rezervátum, 1989-től pedig a Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között tartják számon. 

A nemzeti park kialakításánál három zónát hoztak létre:

• Természeti vagy natúr-zóna: a nemzeti park érintetlen, fokozottan védett területeit foglalja magába (magterület), itt csak minimális emberi tevékenység folyhat.
• Megőrző zóna: továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, nádaratás).
• Környező vagy ütköző zóna: a part menti részek, települések, a Fertőrákosi-öböl idegenforgalmi szempontból jelentős területei, ahol a táj- és környezetvédelmi előírások betartása a legfontosabb.