Duna-Dráva Nemzeti Park

A Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulását többéves előkészítő munka előzte meg. A nemzeti park végül 1996 tavaszán, Magyarország területén jött létre a Duna Sió-torkolat és az országhatár közötti szakasza, illetve a Dráva mentén fekvő, részben a nemzeti park megalakulásával védetté nyilvánított összesen 49.479 hektár kiterjedésű területen. A nemzeti parkon kívül három tájvédelmi körzet és 22 önálló természetvédelmi terület található. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombsági terület, amelyből a Mecsek és a Villányi-hegység szigetként emelkedik ki. E Dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a természetvédelmi oltalom alatt álló területek a nyílt vízfelületektől kezdve a különböző lomboserdő-típusokon át a száraz szikla- és homokgyepekig nagyon sokféle élőhelyet foglalnak magukba. 

A Duna Dráva Nemzeti Park területén hat kisebb rész terül el:

• Gemenc: A Duna-menti síkságon, a Sárközben található, morfológiáját tekintve az Alföld szerves része.
• Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet: A Duna Alsó szakaszainak kiemelkedő értékét képviselő élőhelyeit foglalja magába.
• Dráva-menti síkság: A Dráva és mellékfolyóinak árterét foglalja magába. 
• Barcsi borokás: Belső-Somogy déli részén található. 
• Lankóci erdő: A Dráva mentén Gyékényes közelében található. 
• Zákány-Őrtilos térsége: A Duna-Dráva Nemzeti Park egyik legértékesebb területe.