Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38.774,6 hektáros védett területtel alakult meg hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkjaként-ugyanekkor az első volt, amely hegyvidéki területeket is magába foglalt. 

A Bükki Nemzeti Park rendeltetését a védetté nyilvánító határozat így fogalmazza meg:

• Védje a bükki-középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait és őrizze meg jelentős természeti értékeit: a különböző sziklaalakzatokat, barlangokat, forrásokat, és vízfolyásokat, a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket, a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat.
• Őrizze meg a táj kulturális értékeit.
• Biztosítsa a tudományos kutatáshoz szükséges természeti feltételeket.
• A természeti környezet megőrzésével segítse elő a szabadidő kulturált felhasználását, a szabadban történő felüdülést és élményszerzést.
• Szolgálja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust, és az idegenforgalmat. 
• Környezetvédelmi mintaterületként szolgálja természeti környezetünk védelmét.

A  nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. Napjainkban a Bükki Nemzeti Park csaknem az egész Bükk-hegységre kiterjed. A bekövetkezett változások szerint a nemzeti park területe 43.129.08 hektár. Ennek 94,27%-a erdő, 3,35%-a gyep (rét és legelő), 1,95%-a művelés alól kivont terület, 0,24%-a szántó, a fennmaradó alig 0,01%-át pedig szőlők és gyümölcsösök teszik ki. A bükkhegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett.