Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki Nemzeti Park 1985. január 1-én alakult Észak-Magyarország festői karszt-vidékén. Területe 19.708 hektár. A terület éghajlata nedves kontinentális, hosszú nyárral és a Kárpátok közelsége miatt erős hegyvidéki hatással. Ez a térség hazánk egyik leghidegebb tájegysége. A évi középhőmérséklet  9,1 °C, a fagyos napok száma 120-130. Az évi napfénytartalom kevesebb, mint 1900 óra, az évi csapadékmennyiség 660 mm. Legcsapadékosabb hónap a június, a legszárazabb a március. Ennek megfelelően alakult ki a térség természetes növény- és állatvilága. A karszt legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósva-patak, amely Jósvafő közelében ered. Ezt táplálják források, patakok, kisebb.nagyobb vízfolyások. Végül a Bódvába torkollik. A környék természetes tavai kis területűek és csak néhány méter mélyek. 

A nemzeti park részei:

• A Baradla-barlang háromszintes ún. patakbarlang. Felszín alatti élővizei a Styx- és az Acheron-patak. Három bejárata van: Aggteleken, A Vörös-tónál, Jósvafőnél. Az Aggteleki természetes nyílás, melyen keresztül már az ősemberek is közlekedtek, akik itt is éltek és ide is temetkeztek. A Baradla legértékesebb "látnivalói" a cseppköves termek. A legnagyobb méretű álló cseppkő a "Csillagvizsgáló", magassága 25 méter, súlyát pedig 911 tonnára becsülik. A barlang klímája kedvező, hőmérséklete 10-11 °C, levegője rendkívül páradús. A Baradla-barlang az UNSCO Természetvédelmi Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője.
• A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza összesen 25 kilométer, ebből 5,6 kilométer Szlovákiában található